Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy lány, akiről azt beszélték, hogy piszkos. Elmentek hozzá háztűznézőbe. A lány megvendégelte őket. A vacsora után a vőlegény megbetegedett.
– Jaj, rosszul vagyok. A mellem fáj! A mellem!
A násznagyok mondják:
– Az semmi más, csak egy kinövés. Ha a melled fáj, az csak egy kinövés.
– De honnan szerezzek ilyen gyógyszert? – kérdi a lány.
– Igaz, van ilyen gyógyszer, de nem mindenhol lehet ilyent kapni.
– Tudja valaki, hogy milyen az? Ha tudnátok, talán minálunk is találnánk ilyent.
– Hát ez a gyógyszer ilyen: amikor kenyeret gyúrnak, abból egy kis tészta marad a nő könyökén. Az ilyen tészta nagyon jó gyógyszer a kinövésekre.
– Van ilyen, van!
A lány felgyűrte a ruhaujját és megmutatta, hogy a könyökén ott a ráragadt tészta. A vendégek megörültek:
– Jó ez, jó!
Azonnal lekaparták a tésztát, egy kanállal vizet hoztak. A legény lenyelte. Egy kis idő múlva megszólalt:
– Már jobb, már jobban érzem magam! – Boldogan mondta: – Mindjárt meg is gyógyultam. Már nagyon jól vagyok.
– No, akkor mindjárt indulunk haza – mondták a kérők. – Fejezd be a beszélgetést, búcsúzz el, amíg megyek, befogom a lovakat – és megyünk.
Kiment a lovakhoz, majd egy idő múlva visszajött:
– Egy baj, az még nem baj – amikor elindultunk, már érezhető volt a baj. Az egyik lónak bélgörcsei vannak. Most mit teszünk?
– Talán ennek a lónak is találunk orvosságot?
– Meglehet. Csak az itt a kérdés, hogy hol?
– Mi kell neki?
– Tavalyi szemét.
– Úgy tűnik, hogy van ilyen. Amikor a kamrát összesöpörtem, egy halom maradt ott. Ha a tetejét leszedem, biztosan lesz ott még a tavalyiból.
– Nagyon jó lenne, ha kapnánk belőle!
A lány a kérőkkel kiment a kamrába, elvitt egy kis lapátot, amire összegyűjthet a szemétből. Felkotorta a szemetet, a legnagyobb rakást kiszedte. Még zabot is tett rá, kivitte a lónak. Pár perc múlva a kérő bejött:
– Már a ló is egészséges. Mehetünk! Milyen szerencse, hogy jó helyre jöttünk, mindenki meggyógyult, de ha nem…